A Magyar Pax Romana egy katolikus értelmiségi világszervezet része (International Catholic Movement for Intellectual and Cultural Affairs; Mouvement International des Intellectuels Catholiques), amely 1921 óta létezik, és eleinte egyetemista szervezetként működött. A kommunista hatalomátvétel után az emigráció tartotta fenn a magyar szervezetet, amelynek elnevezése 1987-től megváltozott, a KMÉM-Pax Romana nevet vette fel (Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom). Magyarországon a rendszerváltozást követően, 1991-ben alakult meg a Pax Romana, 2000 óta Magyar Pax Romana az egyesület elnevezése.
A Magyar Pax Romana célja a Katolikus Egyház és a magyar társadalom szolgálata. A világszervezet céljaival összhangban a katolikus társadalmi tanításból kiindulva, más világnézetűekkel párbeszédet folytatva keresi a társadalmi kihívások, konfliktusok megoldásait. A Jézus Krisztustól kapott küldetés szellemében különösen fontosnak tartja azoknak a csoportoknak a problémáit, amelyek nem vagy alig képesek helyzetük javítására. A szegedi csoport Morel Gyula jezsuita szerzetes nevét vette fel, aki nemzetközi szinten ismert szociológus, és haláláig a KMÉM-Pax Romana hűséges és tevékeny tagja volt. Széles körű műveltsége, ragyogó intellektusa, nyitottsága és sugárzó jóindulata mintaadó a következő generációk számára.
A rendezvény célja a gyakorlati segítségnyújtás és bátorítás az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez.
Együttműködő partnerek:
Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért
Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
Ma esti programunk keretében Varga Mátyás bencés szerzetessel, a Pannonhalmi Szemle főszerkesztőjével és Csepeli György szociológussal, az ELTE TáTK egyetemi tanárával beszélget Farkas Beáta közgazdász, a SZTE GTK egyetemi docense.
1962. október 11-én nyílt meg a katolikus egyház II. vatikáni zsinata Rómában, amely a kereszténység egyik legjelentősebb XX. századi eseményének tekinthető.
Fila Béla, aki a zsinat idején végezte Rómában doktori tanulmányait, a zsinat megnyitásának 50. évfordulóján személyes visszaemlékezésekkel tarkított előadást tart.
Az előadásról felvétel készült, amely kölcsönözhető a Katolikus Házból: 20-3800-296
Az iszlám Európa egyik kulturális pillére, egyben jelenét is egyre inkább meghatározó faktora. A média és a különböző hangos muzulmán csoportok napi híradásai inkább elfedik az iszlám valós történelmi és jelenkori arculatát.
Mit adott az iszlám Európának és mit ad ma?
Miben kell változnia Európának és az iszlámnak a kölcsönös kompatibilitáshoz?
Vendégeink:
Dr. Tüske László, a PPKE Arab tanszékének adjunktusa
Dr. Dobrovits Mihály, turkológus
Az est folyamán arra keressük a választ, hogy egy felelős magyar keresztény hogyan viszonyuljon ma Európához, az európai tradícióhoz…
Vendégeink:
Dr. Farkas Beáta, közgazdász és Kiss Ulrich, társadalom-kutató
Vendégek:
Farkas Beáta közgazdász
Máté-Tóth András teológus, valláskutató
Házigazda: Szalay István matematikus
Milyen elvek és milyen politikák mentén lehetséges a kultúrák együttélése az egyre színesedő Európában?
A nyugati és az iszlám civilizációk közötti töréspontokat hogyan lehetne áthidalni?
A beszélgető est két vendége:
Dr. Máté-Tóth András, valláskutató
Fodor István, történész
Vitapertnerek:
Felzárkóztatás a közoktatásban – tendenciák: Dr. Szűcs Norbert, kutató
Egyházi iskolák Csongrád megyében: Nagy László, Kormányhivatal
Az elesettek kihívása a katolikus közoktatás számára: Fehérváry Anikó, tanár-mentálhigiénés szakember (Szeged)
Az elesettek kihívása a református közoktatás számára: Kovács Péter, református lelkész (Szentes)
Dr. Seres József igazgató, BMBH Dél–Alföldi Regionális Igazgatóság
Szőke Péter, Szent Egyed Közösség
Szajgó Szabolcs SJ, HOSPES Jezsuita Menekültprogram
Meghívott előadóink a migránsokkal kapcsolatos legfontosabb tényeket ismertetik (a Bevándorlási Hivatal adatai alapján), megosztják a migránsok közötti tevékenységből szerzett tapasztalataikat, ill. a kereszténység szemléletét és lehetőségeit tárják elénk.
Beszélgető partnerek:
Dr. Laurinyecz Mihály morálteológus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Dr. Zádori János szülész-nőgyógyász, Kaáli Intézet, Szeged
Vitavezető:
Szőnyi Szilárd főszerkesztő helyettes, Heti Válasz
A beszélgetés CD felvétele kölcsönözhető a Katolikus Házból: 20-3800-296
Előadó:
Csépe Valéria – pszichológus, egyetemi tanár, akadémikus (Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont)
Moderátorok:
Tóth Károlyné – kémia-fizika szakos középiskolai tanár, közoktatási szakértő (Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium)
Kosztolányi József – matematikus, egyetemi docens (SZTE-TTIK Bolyai Intézet)
Gyurgyák János közelmúltban megjelent Európa alkonya? c. könyvéről Farkas Beáta közgazdász (SZTE) beszélget.
A szerző ötéves kutatási munkája során bonyolult és nehezen megválaszolható kérdéseket tett föl magának: vannak-e jól körülhatárolható ismertetőjegyei az európaiságnak? Vannak-e Európának közös gyökerei, tradíciói és értékei? Lehet-e föderációt alkotni közös európai identitás nélkül? Azonosak-e az európai polgárok, népek, nemzetek, régiók jövőre vonatkozó céljai és törekvései? Mit jelent az egyre szorosabb európai egység koncepciója? Mi a különbség a nemzetek Európája, az európai konföderáció és föderáció között? Lehetséges-e démosz nélküli demokrácia? Mi Németország helye és szerepe Európában? Mit gondolnak az oroszok Európáról? Ezek a kérdések csak látszólag széttartóak, összetartja őket a két fő kérdés, ami a szerzőt leginkább izgatta: mit jelent Európa, s merre tart földrészünk?
Helyszín: SZTE Gazdaságtudományi Kar Aula
